A PARKINSON-KÓR KEZELÉSE
Milyen kezelési módok állnak rendelkezésre Parkinson-kórban?
Dopaminerg gyógyszerek, terápiák
Mivel a Parkinson-kór tünetei döntően az agyi dopamin szint csökkenésével vannak kapcsolatban, a legtöbb kutatás a „dopaminerg“ gyógyszerek kifejlesztésére koncentrált. Ezek a gyógyszerek az elveszett dopamin pótlására szolgálnak, helyettesítik, illetve utánozzák ennek működését vagy gátolják a dopamin lebontását.
Levodopa kezelés – dopamin bevitel az agyba
Mivel maga a dopamin nem jut be az agyba, levodopa formában adagolják amely be tud lépni az agyba és ott dopaminná alakul. A levodopát általában tabletta vagy kapszula formában adják. A levodopa nagyon hatékonyan befolyásolja a Parkinson-kór legtöbb tünetét. Több mint 30 év telt el a felfedezése óta, és még mindig e betegség kezelésének egyik alapvető készítménye. A betegek döntő többsége levodopa kezelésben részesül.
Amennyiben a betegség nem reagál levodopára, ez arra utalhat, hogy nem tipikus Parkinson-kórról van szó, hanem Parkinson-kór szerű megbetegedésről, és további gyógyszeres próbálkozásra van szükség.
A levodopát – már a szervezetben elkezdik lebontani bizonyos, enzimeknek nevezett molekulák. Így az agyba jutó levodopa mennyisége csökken.
A levodopa lebontásában két enzim játszik fontos szerepet: a perifériás dopadekarboxiláz (DDCI) és a katekol-O-metiltranszferáz (COMT).
Ezeknek az enzimeknek a gátlása megakadályozza a levodopa lebomlását, az agyban elegendő mennyiségű levodopa áll rendelkezésre és így a Parkinson-kór tünetei eredményesebben csökkenthetők. Sajnos a levodopa kezelés hatékonysága az évek során csökken. Perifériás dopa-dekarboxiláz-gátlók – gátolják azon két enzim egyikét, amelyek lebontják a levodopát, mielőtt az agyba jutna
A 70-es években a perifériás dopa-dekarboxiláz gátló (DDCI) volt az első olyan gátló anyag, amelyet nem sokkal a levodopa bevezetése után már felfedeztek. DDCI-gátló adásával biztosítani lehet, hogy több levodopa érje el az agyat, és csökkenjenek a lehetséges mellékhatások is, például a hányinger és a hányás. Ezek a mellékhatások akkor jelentkeznek, ha a vérben magas a dopamin szint. Jelenleg két DDCI gátló készítmény érhető el; a karbidőpa és a benserazid. Mivel a levodopa DDCI-vel kombinált adása jobb hatást fejt ki, a levodopa tablettákat ma már mindig carbidőpa vagy benserazid hozzáadásával készítik el.
COMT-gátlók – gátolják a másik fő enzimet, amely lebontja a levodopát, mielőtt az agyba jutna. A 90-es években fejlesztették ki a COMT-gátló készítményeket. A COMT-gátlók lehetővé teszik, hogy a levodopa hosszabban és egyenletesebben jusson be az agyba. Ez javíthatja és megnyújthatja az egyes levodopa adagok hatását, s ezáltal megnöveli a gyógyszer hatásának időtartamát, és így a Parkinson-kór tünetei hosszabb időn át kontrollálhatók. A COMT gátlók külön tablettákban, az adagolási előírások egyszerűsítését és a felírt tabletták számának csökkentését célul kitűzve- a levodopa/DDCI tablettába beépítve is kaphatók
Dopamin agonisták – utánozzák a dopamin hatását
A dopamin agonisták a természetes dopamin hatását utánozzák, és a levodopától eltérően nem a dopamint pótolják.
Az orvosok először dopamin agonista készítményeket próbálnak adni, hogy a levodopát megőrizzék a Parkinson-kór későbbbi időszakára.
A dopamin agonista szerek eredményes kezelést jelenthetnek önmagukban adva (monoterápiában) és levodopával kombináltan is. Ennek ellenére idővel rendszerint szükség lesz levodopa kezelésre is.
Néhány ember nem bírja a dopamin agonista kezelést, vagy nem reagál elég jól a dopamin agonistákra, s ezért a levodopát kell előnyben részesíteni a kezelés megkezdésekor. A dopamin agonisták néhány mellékhatását csökkenteni lehet, ha „titrálják”, vagyis kis lépésekben emelik a gyógyszer adagját a hatás megjelenéséig. Ezek közé a mellékhatások közé tartozik a hányinger és az alacsony vérnyomás. A titrálás azt jelenti, hogy a kezelést alacsony dózissal kezdik, és az adagot lassan emelik addig, amíg az Ön tüneteit a gyógyszer megfelelően nem csökkenti.
MAO-B gátló szerek – csökkentik a dopamin lebontását az agyban A B típusú monoamino-oxidáz (MAO- B) egy olyan enzim, amely a dopamint lebontja az agyban. A MAO-B gátlókat önmagukban is lehet adni, illetve adhatók a levodopával kombináltan is azzal a céllal, hogy csökkenjen a dopamin-lebomlás és fokozódjon a levodopa hatása.
Nem-dopaminerg kezelés
A Parkinson-kór kezelése során azokat a gyógyszereket, amelyek nem közvetlenül hatnak a dopaminra, nem-dopaminerg kezeléseknek nevezik. Ezek közé tartoznak az „antikolinerg“ gyógyszerek, amelyek egy másik neurotranszmitter, az acetilkolin hatásait gátolják. Az egészséges agyban normálisan a dopamin és az acetilkolin egyensúlyban vannak. A Parkinson-kór esetén az acetilkolin relatíve aktívabb lesz amiatt, hogy a dopamin szint csökken.
Az antikolinerg szerek segíthetnek helyreállítani ezt az egyensúlyt, azonban kevésbé hatékonyak, mint a dopaminerg kezelések.
Az amantadin egy másik gyógyszer, amely fokozhatja a dopamin-felszabadulást, vagy gátolja az úgynevezett „glutamát” csoportba tartozó neurotranszmitterek aktivitását. Ezt a készítményt leginkább a Parkinson-kór korai időszakában adják, illetve a kezelés során későbbb akkor, ha az akaratlan mozgások csökkentésére van szükség (amelyet diszkinéziának neveznek) és amelyek a hosszú távú levodopa kezelés során alakulnak ki.
További információért töltse le az 5. sz. füzetet a Betegtájékoztató menüpontban